Az ellopott futár

Kezdődik a nagy hecc

Óriási hecc lett a dologból!

Még ilyen nem is volt! Prücsök kis híján világháborút csinált!

Ez a lány maga sem tudta, hogy mit akar, de abból nem engedett, és semmi sem olyan végzetes erejű, elsöprő hatalom, mint a nő, ha valamiben nincs igaza. Mondd neki, hogy ne tanuljon énekelni, mert nincs hangja, kérd, hogy ne pöröljön, hiszen elveszíti, könyörögj, hogy viseljen más kalapot, mivel ez nem illik hozzá; éppen annyi, mintha felkérnék a ciklont, hogy foglaljon helyet egy percre. Legfeljebb ez az orkán nem mondja fél válla felett, lekicsinylő mosollyal, hogy: Nem kell engem tanítani. Bízza csak rám…

Mert, hogy mit csinált ez a lány Franciaországgal ügyének érdekében, az minden justizmordot felülmúló igazságtalanság. Azt hitte, igaza van. Csak azért. És tizenhárom próbás generálisok, két hadjáratot megjárt diplomaták ma is elsápadnak, ha szóba kerül. Mi okozta ezt a bajt? Mervin doktor rokonszenve.

Kifejezetten ez. Rokonszenv.

Figyeljük meg. Érdemes.

Dr. Mervin kormánybiztosnak fontos megbeszélnivalója volt a tanácsteremben Deboulier századossal és a kormányzóval. Azonban mindhárman az iménti esemény hatása alatt álltak még.

Mervin is, aki pedig elsősorban kemény, érzelmességet nem ismerő természetének köszönhette, hogy vizsgálóbíróból Afrika Cárja lett.

– Hogy akar a lányon segíteni? – kérdezte a kormányzó Mervintől.

– Nemsokára, a karácsonyi általános amnesztia idején talán kieszközlöm Decoux számára is, hogy megkegyelmezzenek neki.

– Van ügyvédje a kislánynak? – kérdezte a százados.

– Nem tudom. Most majd felírom, hogy mit kell tennie, és hogyan fogalmazza a kérvényt. A többi az én dolgom lesz.

– Térjünk át a tengeri konferencia ügyére – szólt a százados. – Sietnem kell.

Még előbb azonban nyílt az ajtó, és kopogtatás nélkül bekukkantott Prücsök, aki nélkülözte Deboulier társaságát.

– Nem zavarok? – És amikor Mervin őszintén megmondta, hogy sajnos, pillanatnyilag igenis zavar, kedves mosollyal bejött: – Akkor legokosabb, ha nem maradok soká.

– Kérem – szólt Mervin -, ha a tanácskozást befejeztük, akkor felírom magának pontosan, hogy mit kell tennie az apjáért.

– Igazán? Nem tetszik becsapni?

– Lehet, hogy nem érti, és nem látja át pontosan, amit leírok, azért csak fogadjon szót. Akkor én kiszabadítom Decoux-t.

– Köszönöm.

A századosra nézett, akinél most egy sárga bőrtáska volt meggypiros állami pecséttel. Deboulier idegesen a karórájára nézett.

– Én már nem bálozok, fiam. Nagyon kellemes volna, de katonánál első a kötelesség – szólt Deboulier.

– Miféle katonai kötelességhez való az aktatáska? Az nem fegyver, hogy harcoljanak vele.

– A bőrtáska, fiam, a legöldöklőbb fegyver a világon. Ez a fegyvernem már több hadosztályt megsemmisített, mint tengernyi ágyú és szurony együttvéve.

Prücsök félve megérintette a táskát.

– Ezt nem tudtam. Tülök Bullt egyszer fejbe verték egy táskával, hogy nagyon beteg lett, de az retiküllel történt, és kulcscsomó volt benne. Ebben is az van?

– Ebben levél van.

– Hagyjon magunkra, kislány – mondta a kormányzó. – A százados úrnak sietnie kell. Egy bennszülött uralkodó várja.

– Maga konzul? – kérdezte Prücsök a századost.

– Csak futár vagyok.

– És hová kell szaladnia a levéllel?

Nevettek.

– Ma már a futár csak a nevében közlekedik futva – mondta a kormánybiztos -, tehát lekésheti a Tangerba induló expresszt.

Prücsök szomorúan bólintott.

– Értem a burkolást. Most akkor kint várom, hogy megírja a papám ügyét. – És meghajolt a kormányzó felé. – Nagyon örültem excellenciádnak. – És egy közvetlen kifejezést keresve, Deboulier-hez fordult előkelően: – Nemde, futár úr?

A százados még akkor is utánanézett a különös gyereknek, amikor becsukódott mögötte az ajtó.

A kormányzó végigsimította néhányszor a haját, idegesen fel és alá járt.

– Én újra figyelmeztetem az urakat, ha ez a néger király csirkefogó, abból igen nagy baj lehet.

– A nyakamat teszem rá, hogy Mambiktu király csakugyan velünk tart, és nem beugratásból kéri a szerződést.

– De ha Mambiktu becsületes is, kiszivároghat más úton, vagy ellopják a levelet!

– Ne tartson tőle excellenciád. Óvintézkedéseim minden meglepetést kizárnak. Senki sem lophatja el a levelet. Deboulier százados Casablancától Tangerig teljes biztonságban van.

A kormányzó aggodalmaskodva járkált.

– Úgy Deboulier, mint ön, sokszor bebizonyították éleslátásukat. Nem tudom, miért aggódom mégis…

– Felesleges az aggodalma excellenciádnak. Deboulier és jómagam is tudjuk, hogy a nyakunkkal játszunk balsiker esetén.

A kormányzó nem mondta, hogy ez túlzás. Ebben az ügyben mindenki a pozíciójával játszott, aki nem gondolta meg kétszer is, hogy mit tegyen.

Mambiktu, akihez a futár utazott, egy szabad néger ország királya volt. Egy szomszédos törzs sok bajt okozott a franciáknak, és arról volt szó, hogy a köztársaság pénzzel és fegyverrel segítené Mambiktut, hogy a törzs ellen háborút viseljen és leverje. Nyugat-Afrika olyan tája volt a színhely, ahol a nagyhatalmak közösen garantálták a terület függetlenségét, így Franciaország csak titokban segíthetett.

A közös szerződés megkerülését célozta tehát a százados küldetése.

– Magam tárgyaltam egy hónap előtt ezzel a négerrel – mondta Deboulier -, és meggyőződtem a tisztességéről. Mervin értesülései is megbízhatóak. Mindketten jól tudjuk, hogy bukott emberek vagyunk, ha baj történik.

A kormányzó vállat vont.

– Hát, kérem…

Egy eléje tett írás alá odakanyarította a nevét, és lepecsételte. A borítékot Deboulier állami címeres, sárga irattáskájába tették.

A százados elsietett. A folyosón mégis megállt egy pillanatra. Félig beburkolózva az ablak függönyébe, Prücsök mélyen aludt. Kacér zöld estélyi ruhája, vörös cipője, fekete selyemharisnyája és ondolált haja ellenére látszott, hogy voltaképpen egy elcsigázott, önfejű kamasznyi gyerek ez a leány. A százados önkéntelenül elmosolyodott.

Pedig ha sejti, hogy az elkövetkező huszonnégy órán belül életének milyen változásait köszönheti e kamasznyi lány őrültségének és makacsságának, bizonyára nem mosolyog.

Sőt.

Lehet, hogy kemény katonaember létére esetleg sírva fakad.

HETEDIK fejezet—>>>

Add Comment

Required fields are marked *. Your email address will not be published.