Piszkos Fred közbelép

Most aztán kitört a vihar! Gustav Bahr, amikor megtudott mindent, a haját tépte, és Mr. Theo segíteni akart ebben neki.

– Követelem – kiáltotta a tanár -, hogy adja át a rendőrségnek!

– Jó! A legközelebbi korallzátonyon posztoló rendőrt idehívom! Hogy képzeli különben?! – üvöltötte. – Honnan tudom én, hogy a hölgy nem az ön felesége?

– Ezt kikérem…

Mr. Theo dühbe gurult, és egyszerűen benyomta Gustav Bahrt a szekrénybe, rácsapta az ajtót, azután megfordította, és a falhoz tolta. A tudós helyzete ezáltal olyan volt, mint egy tetszhalotté, akit állva eltemettek.

Mr. Theo nem bírt gondolkozni. Két halántékán egy-egy láthatatlan kötőtű fúródott az agyába. Elaludt…

…Egy idegbeteg orvos később kikérdezte, hogy ki mit álmodott a Stanley Up To Date-en ez éjszakán, és valami lehetett a levegőben, vagy déli áramlás lappangott a csontokban, annyi bizonyos, hogy az alvók mellkasából a készülő dráma előérzete verejtékes, nyomasztó álmokat préselt ki.

Sir Arthur Maxbell például azt álmodta, hogy Kopernikusszal ül egy főkapitányság útlevél-osztályán, és itt kiderül, hogy a föld nem gömbölyű, hanem négyszögletes, továbbá a bolygóknak nem ellipszis, hanem ródlipályájuk van, melyek gyújtópontjában nap mint nap Pepita Ofélia áll és gitározik…

A futballbíró álmában egy válogatott mérkőzés döntő gólja után kettőt akar fújni a sípba, de a fütyülő második hangja néma. Rémülten fúj, de hiába, és mindenki azt hiszi, hogy nem adta meg a gólt. Ő szeretné azt mondani, hogy érvényes, de elromlott a fütyülő. Mielőtt megszólalhatna, már ízekre szaggatták, és mindenki eltesz belőle egy kis darabkát emlékbe.

És Theo?… Övé a legszörnyűbb álom. A Trafalgar Square-en találkozik Kannibál Ödönnel. Ez végre megsúgja neki, hogy Gustav Bahrt egy banketten elhasználták szendvicsekre, kenőmájasnak, és sajnos Mr. Theót kell vinni helyette, hogy megtaláljanak valakit, mert nem dezavuálhatják a Királyi Földrajzi Társaságot, melynek elnöke, Sir Pepita Ofélia kijelentette, hogy a tudomány csalhatatlan, csak Fülig Jimmy csalható, amit ő minden napfogyatkozáskor hajlandó bebizonyítani egy kiküldött bizottságnak a sarkvidéken. A bizottság útnak indult egy modern, hárommotoros, hernyótalpas, elsővonalbeli vadász-járványkórházon, ahol pestisbetegeket ápolnak. Theót gondosan elrejtik egy plüssfotel huzatába, de nem közlik vele, hogy a bútordarab tulajdonképpen villamosszék… Valahonnan az űrből egy gúnyos hang üvölti: “Ne féljen! Most levettem a mandzsettámat!”… Ezer ponton fúródik testébe a sziporkázó áram, a villanyhalál irtózatos rázásában elveszíti öntudatát, és felébred…

Fülig Jimmy rázza.

– Uram, jöjjön fel – mondja alig hallhatóan.

– Mi történt?

– Egy mérföldre tőlünk… Felénk tart a Wagner Úr…

HARMINCEGYEDIK fejezet—>>>

Add Comment

Required fields are marked *. Your email address will not be published.